Jelentés

• A népesség idősödik, a 65 éven felüliek aránya alig tíz év alatt 20 %-kal nőtt Kecskeméten.
• Jelenleg majd minden ötödik lakos 65 éven felüli.
• Minél idősebb korosztályt vizsgálunk annál magasabb a nők aránya (a férfiak átlagban alacsonyabb életkort élnek).
• A nők bár tovább élnek, de többségük rossz egészségi állapotban van (pl. demencia).

•  A demenciával élők pontos száma, fajtái és súlyossági foka nem ismert Kecskeméten, becslésekre hagyatkozhatunk.
• Becslések szerint 2010-ben 1145 fő volt a demenciával élők száma, 2019-ben ez a szám 1432 főre emelkedett.
• Az emelkedés mértéke jelentős 18%, alig egy évtized alatt.

• További esetszám emelkedésre kell készülnünk.
• Nehezíti a helyzetet, hogy nem ismerjük a rejtőzködő betegek számát.
• A demens betegek napi gondozásában és ápolásában, hivatásos gondozóként, ápolóként, hozzátartozóként, vagy esetleg szomszédként, barátként több mint 7000 ember vesz részt Kecskeméten.

 A demenciával élők életkörülményeit és a megfelelő támogatásuk biztosítási lehetőségeit az alábbi négy területeken vizsgáltuk:

1. Diagnózis és az azt követően elérhető támogatások.
2. Intézményesített szociális ellátások demenciával élők számára.
3. A gondozó családok helyzete és a társadalmi szervezetek szerepe a gondozás támogatásában.
4. A lakosság viszonyulása a demenciához és a megelőzés lehetőségéhez.

Konklúziók

• Nincsenek elérhető kimutatások a diagnosztizált esetek számáról, a demencia formáiról és súlyosságáról Kecskeméten.
• A háziorvosok gyakorlata nagyon eltérő, lehetőségeik szűkösek a nagy esetszám és kevés betegre jutó idő miatt. A diagnózist követően a demenciával élők és hozzátartozóik magukra maradnak.
• Az érintettek informálatlanok és tanácstalanok.

Konklúziók

• Az ellátási kapacitások korlátozottak (hiányzó ellátási formák, a férőhelyek és az elszámolható gondozási órák száma elégtelen);
• Kevés a demencia gondozás területén speciálisan képzett és tapasztalt házigondozó;
• A szociális és egészségügyi ellátórendszer nem nyújt közvetlen személyreszabott szolgáltatásokat a demenciával élők számára (uniformizált ellátások);
• A gondozók számára nehézséget okoz az enyhe fokú demencia felismerése, nincs kialakult eljárásrend a diagnózis kezdeményezésére;
• Hiányoznak a gondozást támogató digitális jóléti eszközök és azok használatának ismerete;

Konklúziók

• A demenciával élők és hozzátartozóik magukra hagyatottan küzdenek, elszigetelődnek;
• A szociális és egészségügy szolgáltatások elégtelensége és diszfunkciói miatt a hozzátartozóra többszörös teher hárul a gondozásban;
• A demenciával élők és családjaik helyzetükből adódóan nem képesek artikulálni és képviselni igényeiket;
• A társadalmi szervezetek nem ismerik a demenciával élők és a gondozó családok szükségleteit és igényeit, nincsenek tisztában azzal miként és hogyan segíthetnének.

Konklúziók

• A lakosság jelentős része tájékozatlan a demenciával és annak következményeivel
• Ebből kifolyólag megbélyegző, elutasító az érintettetekkel szemben
• A megbélyegzés szégyenérzethez és titkolózáshoz vezet, a betegek egy része rejtőzködik
• Az emberek nincsenek tisztában azzal sem, hogy a demencia egyes típusai megelőzhetők, illetve megjelenése késleltethető egészséges aktív életmóddal.

2020. október

www.modus.hu